A vértesszőlősi mésztufabányában került feltárásra Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelye.

A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és az emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről.

A bányából ismert levél- és terméslenyomatok, illetve az egykori sáros itató és dagonyázó helyhez gyűlt állatok megőrződött lábnyomai pedig a természetes környezetről adnak képet.